Hirdetés

HTML

Hirdetés

Minden lehetséges

Filozófia, vallás, alternatív tudományok, kozmológia , földönkívüli civilizációk

Friss topikok

  • csimbe: @József Gacsal: Javaslom az alábbi bejegyzést. agondolatteremtoereje.blog.hu/2018/02/19/megvilagos... (2018.02.19. 15:46) Mi volt az ősrobbanás előtt?
  • csimbe: @József Gacsal: Köszönöm a reflexiót. A vallások, közül a keresztény vallás Isten fogalma, az Egys... (2018.02.19. 15:36) Nélkülözhető e Isten?
  • csimbe: @labdajáték: Szerintem a valóság olyannyira bonyolult, hogy egy két nézőpontból nem kaphatunk érde... (2015.02.17. 15:14) Ídőfizika
  • csimbe: @labdajáték: Mindenképp anyagi természetűnek kell lenni a mérhető dolognak, nem anyagi természetű ... (2014.10.06. 22:27) Szimmetriák és aszimmetriák
  • E.A. .sk: @csimbe: A tudat{; értelem} részecskéi helyet a szellem{; szerveződés} egységeiről érdemesebb besz... (2012.10.30. 13:54) A mindenség dualisztikus felfogása

Linkblog

A sötét anyagról

2019.02.03. 18:06 :: csimbe

A sötét anyagról annyit tudunk, hogy „vonzó” gravitációs hatása van, és nem hat kölcsön a fényes, vagy normál anyaggal. Azt is sejtik, hogy nem hajlamos a csomósodásra, vagyis van egy határa a sűrűsödésének. Ahhoz, hogy elkerüljünk egy jelentkező aszimmetriát, feltételezzük a sötét energiát, ami a „taszító” gravitációs hatást képviseli.

Az index fórumozók, bizonyára ismerik Szász I Gyula atomisztikus elméletét, amelynek lényege a gravitációs töltéseken alapul. Gyula tagadja a szingularitást, az Antianyagot, a kvarkokat-gluonokat és csak négy megmaradó elemi részecskét, elektron (-); Proton (+); pozitron (+); Elton (-); preferál. 

Az a legfurcsább része elméletének, hogy egy megmaradó részecskének kétféle, ráadásul aszimmetrikus töltése van, ahol az elektromos töltés jelentősen erősebb a gravitációs töltéssel szemben. Az elektromosság és a gravitáció hatása egymástól független, de azonos c sebességgel terjed.

Ebből az aszimmetriából kiindulva támadt az ötletem, ami további két töltött részecskéket a vizionál. Ezek éppen akkora gravitációs töltésekkel rendelkeznek, amik a kettős töltésűekből hiányoznak a szimmetriához, az egyenlő arányhoz.

A taszító gravitációval rendelkező elemi részecske a Presser (nyomó), a vonzóval rendelkező, pedig a Puller (húzó). Ez a két elemi részecske alkotja a sötét anyagot, amely nem hat kölcsön az elektromágnességgel, csak a gravitáción keresztül hatnak az anyagra. A Nyomó részecske nem tud csomósodni, mivel mindegyik taszítja egymást és a közöttük létrejövő minimális távolság, az atomok méreténél is nagyobb. A Húzó részecskék azonban olyan közelre kerülhetnek egymáshoz, hogy „kvázi szingularitást”, vagyis a vonzó sötétanyagból álló kompakt tömeget, egy eseményhorizonttal rendelkező fekete lyukat képezhetnek.

Feltevésem szerint, ha az Univerzum ebből a hat féle megmaradó kvantumos töltéssel rendelkező elemi részecskéből áll, melyek hatása a fény sebességével terjed, akkor magyarázatot kapunk a háttérnélküliségre, a sötétanyagra, és nincs szükség az antianyagra. A részecskék taszító hatása, egyben a háromdimenziós tér forrása, ami a hátteret adja az anyagnak. A térnyelő szerepét pedig a vonzó sötétanyag játssza, aminek koncentrálódása, valóban a térkiterjedés hiánya mellett történik. A négy kettős, vagy aszimmetrikus töltésű részecske pedig az örökmozgó szerepét tölti be azzal, hogy csomósodnak és szétbomlanak, amivel folyamatosan gyorsuló-lassuló, vagy egyenletes mozgásban van tartva minden anyagi szereplője az univerzumnak.

A ma ismert nagyléptékű univerzum kép, amiben pókhálószerű, szálas szerkezetű struktúrát képez a fényes anyagból álló rendszerek, megmagyarázható azzal, hogy a vonzó sötét anyag, központi magja a galaxisoknak, amik a „gyöngysorból” font szálakat alkotják. A taszító sötét anyag pedig az, ami hatásával kitölti az űrt, kialakítja a teret, ami 3+1 dimenziós Minkowski tér. Azért feltételezem, azt hogy véges az univerzum, mert a végtelen tér, végtelen anyagsűrűség, végtelen energiasűrűség, nem passzol egy igazoltan véges sebességgel terjedő hatásokat keltő kvantumokhoz, a véges számú elemi részecskékhez. Ha csak 10 a + milliárdikon kitevőjű számosságot adunk a hat elemi részecskéknek, azok térforrás hatásukkal akkora méretű teret keltenek, ami bőven meghaladhatja a ma belátható univerzum méretét és nincs szükség a fénysebességnél nagyobb tértágulás felvetésére.

Ha a valós térnek az anyag és hatásának hiánya számít, ez esetben nem beszélhetünk a tér gyarapodásáról, zsugorodásáról, görbüléséről, mivel nincs mihez viszonyítani a tér struktúráját, kiterjedését, mert ugyebár az nincs neki. Ha elfogadjuk, hogy a tér abszolút, az anyagtól függetlenül is van, akkor végtelennek, folytonosnak kell lennie abszolút időben és minden térdimenzióban. Így a végtelen űr, a semmi, értelem szerűen nem lehet más, mint a valaminek, történetesen az anyagnak és hatásának szánt hely. Mivel a szándék is egy anyagból eredő elmebeli konstrukció, az elme hiányában a semmit, nem nevezhetjük helynek. Ennélfogva az univerzum az a hely, amely anyagból és szellemből van, a végtelen semmiben.

 Az üres hely, viszont nem lehet dinamikus, időben fluktuáló, alapgerjesztett, mint a fizikai vákuum, ami már potenciális és aktivált energiát tartalmaz. A fizikai vákuum energiája azonban lehet alapgerjesztett, fluktuáló, lehet helytől és időtől függően változó az energiasűrűsége és így a geometriai struktúrája is leképezhető. Ez lenne a hullámtermészetű folytonos „anyag”, vagy a részecskék nélküli energiamező? Felmerül a kérdés, hogy ennek az energiamezőnek van-e forrása, nyelője, amitől a dinamikája van, vagy egy öröktől való, örökké létező végtelen halmaz, akár az üres hely? Amennyiben van forrása és nyelője, akkor abból nem lehet csak egy pár, hanem végtelen soknak kell lenni. Ezzel feltételezzük a diszkrét, vagy kvantumos téridőt, mint az energia legalapvetőbb formáját. Mivel a létező legkisebb adagot és a létező legnagyobb mennyiséget képviseli egyszerre a „neki szánt helyen a semmiben”.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://agondolatteremtoereje.blog.hu/api/trackback/id/tr5314606118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.