Minden lehetséges

Az ókori Föld népessége még nem jelentett kihívást Gaia Istennő számára. Ma azonban belázasodott az emberiség féktelen mohóságától, gátlástalanságától, mintegy halálos vírustól, amellyel oly mértékben megfertőztük, hogy kritikus állapotba került. Az úgynevezett természeti népek,(Busmanok, amazóniai törzsek) olyan ismereteket tartanak tudásnak, ami a túlélést biztosítja maguk és életterük számára. Ennél többre nincs is szükségük és többnyire nem is tartanak rá igényt. Azonban az emberek, kielégítetlen kíváncsiságukat, fantáziájuk szülte lényekhez kapcsolt történetekkel pótolják. A hiedelmek világa nem igényeli azt a tudást, ami a létük és környezetük fenntartáshoz szükséges. Az első bűn, mondhatni ősbűn, amit az ember elkövetett az volt, amikor nem a tapasztalat, hanem a hiedelem útmutatását követte. Amikor a természetes dominanciát biztosító „evolúciós agressziót”, az elhitetés „fortélyos agressziója” váltja fel, akkor nem az életrevaló tudás, hanem a természetellenes áltudás, a hatalomszerző népbutítás, kerül terjesztésre. Az áltudással teletömött agyakban, nem marad hely a természetes, életrevaló tudás számára és ezzel kiszolgáltatottá, vezetőfüggővé válnak az emberek. A hatalom bitorlói számára tökéletes alattvalókká. Ez a természetellenes állapot mindaddig fennmarad, amíg az áltudást terjesztők és hatalombitorlók érdemtelen dominanciája érvényesül az emberiség felett. Amíg a széles néptömegek érdekeit képviselő szerveződéseknek emberei is az áltudással fertőzöttek, reménytelen vállalkozás a társadalmak és a Föld kigyógyulása a butaságkórból. A természetes, az érdemes, értelmes tudománynak is meg kell tisztulnia azoktól az agyaktól, akik a hatalom bitorlóival kollaborálnak az áltudományok elfogadásával és terjesztésével. A valódi, életrevaló tudás nem más, mint az élni és élni, hagyni természet adta ismereteinek birtoklása, a természettudomány. A hiedelmekből kreált áltudás káros az egészségre, az egész univerzumot beleértve.