Az okot időben megelőző okozat
https://charoninstitute.wordpress.com/tag/retro-kauzalitas/
Az idézett szöveg a jelzett linkről származik.
„1) A kvantum-nonlokalitás jelenségében, és a fénysebességnél gyorsabb távolba hatás létében mindenki egyetért, abban azonban nem, hogy lehet-e ezt kommunikációra (direkt információ átvitelre) használni.
2) Abban, hogy a fénysebesség, mint konkrét felső korlát továbbra is behatárolja anyag, energia és információ térben való terjedésének maximális lehetséges sebességét, a tudományos élet képviselői nagyrészt szintén egyetértenek (és, mint ezt láthattuk, ez nem feltétlenül áll ellentétben a kvantum-nonlokalitás fénysebességnél gyorsabb távolba hatásának jelenségével).
3) A retro kauzalitás (az okot időben megelőző okozat) elvét szinte mindenki elfogadja, amennyiben az nem okoz paradaxont (kauzlitási ekvivalencia). 4) Az Einsteini relativitáselmélet még áll, de több ponton inogni látszik – a felnövő kutatók egyre nagyobb hányada mát-már tudományvallási dogmának tartja azt. Ráadásul a kvantummechanika tartogathat még ennél és furcsább meglepetéseket – ebben szintén mindenki egyetért.
4) Ezen túlmenően viszont teljes a káosz. Bizonyítások és cáfolatok, majd cáfolatok cáfolatai követik egymást a tudományos (és áltudományos) fórumokban, folyóiratokban. Ezek sokszor olyan komplexitásúak és olyan tudományos hátteret feltételeznek – több tíz oldalas parciális differenciál-egyenletek rendszereiről beszélünk – hogy azt talán csak az érti, aki levezette (vagy még ő sem). Egy biztos: egyelőre nincs bizonyíték se pro, se kontra, ami megdönthetetlennek tűnik a fénysebességnél gyorsabb kommunikációt illetően.”
„A fotonpár két fele szétválásuk pillanatában valahogy megduplázta és magával vitte magát a teret, amit kitöltött. Ez nem áll ellentétben sem a speciális, sem az általános reativitás-elmélettel, mégis talán a leginkább megdöbbentő feltételezés. Talán éppen ezért ez az igazság.”
Ez nagyon érdekes feltevés késztett az alábbiakra.
Mi van akkor, ha a diszkrét elemekből álló téridő struktúra, csupa sajátidőt viselő parányi térkvantumokból áll össze? Ennél fogva, a benne lévő anyagi dolgok, mint a fotonok, elektronok, protonok, és a belőlük összeálló testek, már nagyobb sajáttérrel és sajátidővel rendelkeznek. [sajátidő= egzisztáló entitás]
Ezért a téridő-struktúrájának minden „pontjában” gyorsabban telik az idő, vagyis azonos egy téridő kvantum sajátidejével. Ez viszont, mérhetetlenül rövidnek, azonnalinak tűnik minden más dolog, entitás sajátidejéhez, és azok kölcsönhatási idejéhez viszonyítva. Ez magyarázhatja azt is, hogy a nem téridő kvantumok közötti kölcsönhatások és a róla szóló információ, terjedési sebessége maximált.
Azonban ismerjük a teleportáció, és a telepátia fogalmait, amik meghaladják a fénysebességet, vagyis az „azonnal hatás” érvényes rájuk.
„A teleportáció egy feltételezett művelet anyag, energia és információ átvitelére két térbeli ponthalmaz között valamilyen sugárzás vagy fázisátmenet használatával, a tárgyak szokásos mozgásának sebességét jelentősen meghaladó módon. A teleportációt megvalósító eszköz a teleport.”
Amennyiben ismerhetnénk a téridő-kvantumok közötti kölcsönhatás mechanizmusát, vagyis az energia és információ továbbadásának módját, akkor megvalósítható lenne a telportáció, és igazolást nyerne a telepátia, vagyis a gondolati információátvitel.
„A telepátia két személy közötti olyan állítólagos információátvitel, melynek során semmilyen ismert kommunikációs csatornát nem használnak.”
Tegyük fel, hogy az agyhullámok képesek arra, hogy „kiválva” az elektromágneses hullámok mezőjéből, közvetlenül a téridő struktúrába jutva, azon keresztül jussanak a célállomásra, vagyis a vevőhöz. Ezek az ELF alacsonyfrekvenciájú hullámok, a nem ionizáló sugárzáshoz tartoznak. Hullámhosszuk, a 100 000 km hosszúságot is eléri. Ami emberi léptékben már közel egyenesnek számít. Az ilyen „egyenes” és extrém alacsony frekvenciájú rádióhullámok igazolják azt a tételt, hogy két pont között, legrövidebb út az egyenes.
Amennyiben ezek a hullámok, közöttük az agyhullámok az elektromágneses mezőből kiválva, „egyenesen”a téridő struktúráján keresztül, a fénysebességet meghaladva jutnak el a vevőhöz, akkor lehetséges az is, hogy az okozat megelőzze az okot.
Egy példával illusztrálva: Egy házsaroknál olyan érzésem támadt, hogy ne lépjek tovább, és hirtelen megálltam. A következő pillanatban elrobogott előttem egy roller, kb. 100kg-os utassal. Bizonyára azt gondolta az utas, nehogy kilépjen eléje valaki mert nem tudna megállni.
