Egy fórumon bejegyzett hozzászólás más nézőpontba állítása.
Egy fórumon bejegyzett hozzászólásában Infonium felteszi a kérdést. Hol vannak a természeti törvények? Majd tömören felvázolja egy, az információn alapuló lételméleti elképzeléseit. A fórumon utalást tesz arra, hogy a blogjában részletesebben tárgyalja a témát. Végigolvasva a fórumos hozzászólásokat és a blogon tett bejegyzést, egy pozitivista materialista világnézetű, tudományos és nyitott gondolkodású ember értékes gondolataival találkozunk. Mivel a vitaindító írása kellően szintetizálja a mondandóját, a belőle vett idézetek idealista, teista átértelmezésével más megvilágításba próbálom állítani a szöveget nem vitatva annak tartalmát.
Idézet:
A kezdettelen Lét mindig magában foglalja az abszolút szuverén, kezdettelen Összes Információt, az egyre informáltabb, kezdettelen Fizikumot (a fizikai jelenségek összességét) és a kettejüket elválasztva összekötő kezdettelen Vákuumot.”
A kezdettelen lét, amely abszolút és szuverén, megegyezik a szentháromságot magába foglaló Egy istennel, ahol az Atya az Összes információ, a Szentlélek (Anya) a Vákuum, a Fiú pedig a Fizikum. A kihangsúlyozott kezdettelenség, vagyis a végtelenség arra utal, hogy a teremtés nem egy aktus, hanem permanens sorozata az aktusoknak. Erre utal az alábbi idézet is.
„Az energiával teli Vákuum az időtlen információk megfelelő részét (a végtelenül kis infóriumokat) az Összes Információ hatására egyidejűleg kvantumnyi időre mindig fizikai jelenségekké energetizálja, ezek automatikusan, ugyancsak egyszerre, kvantumnyi idő elteltével visszakonvertálódnak infóriumokká.”
Az Összes információ memóriuma, vagyis a fizikumot megjárt infóriumok tudástartalma megegyezik a múlt időnek nevezett időtartammal, amely a kezdettelenség folytán megegyezik a jövő időével is annyiban, hogy a jelen számára mindkettő csak kismértékben hozzáférhető tudást biztosít.
„Miután egyedi energiájukat és a Fizikumban szerzett új információikat az Összes Információ elmentette a ma még láthatatlan (sötét), később is csak olvasható memóriumába (olvasójegy Heisenbergnél), a Vákuum ismét egyszerre feltölti a dimenziótlan infóriumokat energiával, minden természeti törvénnyel, a múltból szükséges egyedi információkkal és az új parancsokkal, emiatt az infóriumok megváltoznak és a Fizikum végtelenül kis részeivé válnak, természetesen mindig Richard Feynman finomszerkezeti állandójának sérelme nélkül. A kvantum lényege tehát a Fizikum objektív „pulzálása” – ennek következménye az idő, az okság és ezek egyirányúsága, amik visszahatnak az Összes Információra is. „
A fenti idézet másként értelmezve. A teremtés, fenntartás, pusztítás, vagy születés, létezés, elmúlás kvantumainak folyamatos megjelenése, a létkerék egyirányú forgása, a lélekvándorlás, amely során a lélek hibáiból okulva fejlődik, tudásával az összes tudást is gyarapítva.
„Ez a bővített újrateremtés folytatódik a legmagasabb rendűen szervezett jelenség, a mindent uraló, abszolút intelligens, ezért személyes Összes Információ elvileg lehetséges öngyilkosságáig. A semmit megteremtő öngyilkosságot azonban az abszolút intelligencia gyakorlatilag kizárja.”
A fentiek szerint a mindenható Isten képes az öngyilkosságra is, de a folyton növekvő mindentudás birtokában nem áll érdekében hogy elkövesse. Ezért van a minden és nincs a semmi.
„Az Egész, a Rész, a Kapcsolatuk vázolt háromsága, a Lehetőség és Valóság sajátos kapcsolata minden fizikai jelenségben megvan és a gondolkodásunkban is tükröződik. Tény, hogy egyre több információhoz jutunk az egye növekvő számú összes információból. A memóriumba elmentett információk nem fizikai jelenségek, ezért rájuk nem hat a fekete lyukak eseményhorizontja. Nem hat a Vákuumra sem.”
Az, hogy a memóriumba elmentett információk nem fizikai jelenségek arra utal, hogy intuíciók, megérzések útján, vagy tán isteni sugallat formájában mégis csak hozzáférhetünk belőle olyan információkhoz, amely a gondolkodásunkat alapvetően megváltoztatja, ismereteinket és tudásunkat növeli.
„A földi élet tehát az ember eredendő megismerési ösztöne révén valós Lehetősége az abszolút Valóságnak, az Összes Információnak, a siker és a kudarc azonos esélyével. A két esély állandósága kell az önbecsüléshez. E kétesélyes állapotnak a lényegéhez tartozik a rossz is, de a megismerési ösztönt éppen a rossz – az emberi gyarlóság, a betegség, a tudást pusztító tudás (antitudás), a természeti csapás, az ártatlanok sérelme - készteti fokozott működésre. „
Az abszolút Valóság, Összes Információ, vagyis Isten a földi életnek és az embernek, mint a saját képmására történő megteremtésével lehetőséget is adott a szabad akarat gyakorlására, a megjelenő lehetőségek közüli választásra. A rossz választása (bűnbeesés) arra készteti az embereket, hogy a velejáró gonoszság, a pusztulás, a szenvedés ellenére is keressék magukban a jót, az istenit, mert csak ez vezeti el őket az erkölcsi és fizikai halhatatlansághoz e kényszerű dialektikán keresztül.
„A földi Lehetőséget csak a fegyverrendszereiben és a szennyözönében megtestesülő öngyilkossági képessége, azaz tökéletes globális Antitudása pusztíthatja el örökre, minden benne fogant lénnyel együtt. Az Antitudás birtoklása, létének feltétlen elismerése és kísértésével való folyamatos szembeszegülés nélkül nincs értelem, nincs személyiség sehol. Ez a képesség az első emberektől az egész emberiségig áteredő legszükségesebb és legrosszabb tulajdonság. Az egyre jobban összevegyülő földi emberiség globális Antitudásának tökéletessége olyan alapvető erkölcsi sarktétel, amit csak a bűnök bűnével lehet a gyakorlatban cáfolni vagy bizonyítani. Vakon kell hinni benne, hogy megmaradjon.”
Az a tény, hogy az ember totálisan kipusztíthatja a földi életet, még nagyobb erővel ösztönzi arra, hogy megakadályozza azt. Lásd az egyházak, a környezetvédelmi és egyéb társadalmi szervezetek egyre növekvő, az élet védelmével kapcsolatos küzdelmét. Mindezt abban a hitben teszik, hogy az Ember eredendően jó és nem érdemli a megsemmisülést.
„Az Összes Információ az Ő megismerésére, szellemi meghódítására való szüntelen törekvést várja tőlünk. Tehát nő. Ha mi kudarcot vallunk, másutt keletkeztet mindent megtanulni képes tudatot, mert önnön Valóságához feltétlen szüksége van valós Lehetőségére, a Fizikumban végtelenül tökéletesedő értelemre. Tudáshoz, hatáshoz, érzelemhez kell neki a hozzá mindig közelítő elkülönült Más, akinek örök célja, hogy minden benne fogant lénnyel együtt egyre jobban megismerje az Élet Okát s éljen ismeretével.
A fent idézett sorok annyira összetartoznak, hogy nem szabad átfogalmazni. Viszont az Összes Információ =Isten, a Más= képmás, Ember, szinonimák alkalmazásával sem veszíti el az értelmét.
A tudomány értelembe, valamint a vallásos emberek istenbe vetett hite egy tőről fakad, ezért aki keresi, megtalálja a hitben rejlő közös alapot, amely a kitűzött cél elérése.