A napokban értem el a saját lovammal addig, hogy talán érdemben tudok szólni a témádhoz.
Lovamon ülve kizártnak tartom, hogy a miénken kívül van értelmes vagy értelem felé haladó élet a Fizikumban. Ocham két borotvája nem engedi.
Az egyik borotva a rendszeremből következik: a valóságos összes (az Összes Információ) és a lehetséges összes (az összes információ megismerésére=elsajátítására törekvő Fizikum) harmonikus ellentéte tartja fenn a létet. Harmonikus, mert minkét pólus létszükséglete az ellentét örök, de azonosságig sosem érő csökkenése. Az elérhető maximum: közel azonos mértékű információt uraló alanyok bölcs egyensúlyban való örök együttműködése.(A matek nullája nekem a fizikában nem játszik: nincs nulla tér és nulla idő. Az időkvantum rövidülése tehát sose érhet a matekos nulláig. (Az írásomban szólok róla a rövidülés okáról.)
Ráadásul minden időkvantum minden jele szaporítja az élőlények cselekvési szabadságával is alakított jövő lehetséges variációinak számát, amik természetesen azonnal az Összes Információ birodalmába kerülnek, a Lehetőségnek viszont ezeket időigényesen tanulnia kell, a megszerzett tudás pedig befolyásolja a lehetséges tettek közötti választását. A két pólus között nem lehet összebeszélés, mert a vákuumi elkülönülés természeti törvényként kizárná akkor is, ha lenne ilyen szándék.(A fizikai távolság megtartása kötelező - írod...) Ebben a rendszerben teljesen feleslegesnek látom, hogy a Fizikumnak legyen még egy értelemközpontja, amik most mi vagyunk. Lehet ezer indokot kiötölni akárhány másik életre, de minek több, ha egy is teljességgel működhet - nekem ez a döntő érvem. Persze, ha mi elbukunk, valahol kialakul egy másik értelemközpontja a Fizikumnak.

A másik borotva az írásodat olvasva ötlött fel bennem: ha találkoznánk másik élettel, kénytelenek lennénk tökéletesen megtanulni egymás életrendszerét, különösen, ha az evolúció miből való mikénti kezdete és egész folyamata merő véletlenekből áll. Minek a többesedés, ha egy is jól működhet? Ez a döntő kérdés akkor is jogos, ha a miénkkel teljesen azonos élet lenne a másik. Ezt a kérdést nem lehet eredményesen kontrázni a földi szaporodási módszerekre hivatkozással: ott a sokasodás azért kell, mert eggyel vagy kevéssel nagyon kicsi a fogamzás valószínűsége. Ez a szaporodási rendszer és az egész lét rendszere nálam nincsenek azonos súlycsoportban. Rendszeremben a mi sikeresélyünk csak tudatunktól függ, s ezt pl. egy hímivarsejt se mondhatja magáról. Azért még töprengek tovább...

Elküldés után átfutva irományomat, kuncogtam egyet. Megint beletrafáltam a Bibliába a fizikai távolság természeti törvénnyé nyilvánításával. Fura ez a balmenetesség. :-)

@hirnok: Kedves hirnok!
Az Ocham borotva alkalmazása saját civilizációnk esetében eredményes és szükséges dolognak bizonyult. Azonban a teljes univerzumra való alkalmazása a nagyszámú ismeretlen tényező miatt, vaktában történő hadonászásnak tűnik. Amint írod, az Összes információ birodalma exponenciálisan növekszik, a fizikumi lehetőségek viszont ledolgozhatatlan hátrányban maradnak az időkvantumok késleltető hatása miatt. A fizikumnak szerintem lehet számtalan elkülönült értelemközpontja, civilizációja, amelyek tőlünk függetlenül gyarapítják a fizikumi lehetőségeket és az Összes információt. A rendszeredben jelzed, hogy az ismert világunk léte tudatunktól függ. Ha a TUDAT, mint az információk feldolgozója fizikumi létformáktól független létező, akkor lehet a fizikum Lehetősége méltó partnere az Összes információnak a vákuum által történő elkülönülés miatt. A tudatnak, bármilyen létforma rendelkezik vele, kompatibilisnek kell lenni a vákuummal az átjárhatóság érdekében. Már csak azért is, mert bukásunk esetén máshol bukkan fel, mint az értelem központja, vagy akár központjai. Ha csak az emberi tudaton múlna az Összes információ gyarapodása és annak fizikumi feldolgozása, akkor miért olyan hatalmas a világmindenség általunk belátható része? Az ismeretlen, felfedezésre váró részéről nem is szólva. A gyorsulva táguló világegyetem számomra azt jelzi, hogy rajtunk kívül még sokan részt vesznek a tágításában, az információk és lehetőségek gyarapításában, a LÉT fenntartásában.

@csimbe: Szerintem Ocham borotvája nem törődik az ismeretlen tényezők számával. Ha valami elképzelhető ugyan, de nem feltétlenül kell egy rendszer működéséhez, nyisszant, számtalanszor is. Feleslegessé válik ez a borotva, ha „a nagyszámú ismeretlen tényező” feltételezése esetén eldobjuk. Éppen ilyen eseteknél van elemében. Lehet számtalan indokot kitalálni akárhány másik életre, de minek több, ha egy is elég a lét megfelelő működéséhez – tartom ezt az álláspontomat. Jól vázoltad, hogy további értelemközpontok léte nem érintené a rendszeremet, de én csak felesleges bonyodalmakat látok a többesedésben. Nem tudom igazán sajnálni, hogy tévútnak tartom kortársaim jóízű fantáziálását a más életekről meg a korcsosulásunkról, torzszülött utódainkról, s nem hat rám Hawking gonosz idegen életeket érző matematikus agya (ezzel indokolta álláspontját), amivel hol érzi a teremtő Istent, hol nem.
Nekem a miénknél szinte korlátlan űrutazásnyival fejlettebb értelem feltétlenül tisztességes magatartást is jelent. Az érkezés előtti értesítés is tisztességhez tartozik, s minden lehetséges értelem a tisztességben is szükségképpen kompatibilis egymással. Az űrutazó idegenek gonoszságát feltételezők a mi értelmi szintünkből indulnak ki, s nálunk a tisztességgel még valóban sok baj van. Ez sem teszi azonban megalapozottá gonoszságaink extrapolálását a valóban értelmes életekre, így a mi valamikori bölcs állapotunkra sem. Netán a sötéten látók megtennék, amit hisznek? Bennük a hit szándékkal, a szándék tettel egyenlő? Polónyi Jánossal egyetértve hiányolom, hogy a modern fizika még nem okozott valódi ideológiai kataklizmát. Kegyelem vagy véletlen függvényének tartjuk még mindig magunkat, s meredünk mennybe-pokolba vagy a semmibe.
Nekem nincs matematikus agyam, a teremtőben viszont soha, egy pillanatig se hittem, viszont nagyot hinni én is tudok: ez a lét kezdettelen, mi szükségképpen lettünk, magunk függvénye vagyunk, s mindig fejlődhetünk itt a Fizikumban, ha nem csinálunk magunknak poklot.

@csimbe: Nem huhogok feltétlenséget, nem ijesztgetem magam elméletileg lehetséges kozmikus veszélyekkel, mert bár lehet minden lehetséges, de a lehetőségek valóra válásának lehetősége nagyon különbözik egymástól. Szerintem egyiké, mégpedig a létező és folyamatosan fejlődő értelemé, biztosan megelőzi a többit. Ocham borotvája bennem a lehetőségek között is rendet keletkeztet – és bizalmat is a védelmező tudásunk növekedésében. Nem felejtettem el, amit a blgomban írtam: a megmaradásunkat szolgáló tudásunkkal együtt növekszik a létünket egyedül veszélyeztető antitudásunk, aminek megnyilvánulása a kémiai és egyéb tudat- és környezetszennyezés, minden más nyomorúságunk. Nem diadalmenetben gondolkodom tehát, de ha már csak hihetjük jövőnket, merem hinni, hogy idővel majd csak az uralmunk alatt álló energiák pusztító ereje veszélyezteti létünket. Még mindig szerényebb vagyok, mint Molnár Erik materialista filozófus-politikus, aki a korabeli szovjet természetátalakítást megfejelve 1954-ben felvetette a természeti törvények megváltoztatásának lehetőségét is (Földesi Tamás materialista filozófus emliti a blogomban jelölt könyvében). Az az ötlet hamvába holt.
Visszatérve még a más életek lehetőségére és előre bocsátva, hogy a szándékom szerint kíméletlen rendszerem, sajnos vagy szerencsére, tréfálkozásra is alkalmas, nem bírom kihagyni azt az érvemet, hogy a rendszerem szerint az Összes Információ, aki megismerését, meghódítását várja tőlünk, nő és abszolút értelmes, azaz makulátlanul tisztességes. Nem szemez másokkal. Térdre-tenyérre, ki mást feltételez róla…Egyetlen mentségem, hogy a humor halvány kísérletéért is képes lennék odaadni az ebédemet.

@csimbe: Miután kimagyarázkodtam, ragozom magam, mert akkor is ide illik, ha Te már ismered:
Nagy volt a szegénység. A „civilben” fizikus rabbinak is csak egy szoba jutott, egy nagy ággyal. Az ágyon négyen aludtak: a rabbi és felesége, Sára asszony, egymás mellett középen, az ágy egyik szélén az eladó lányuk az anyja mellett, a másik szélén, a rabbi mellett, az ifjú samesz.
Egyszer Sára asszonynak öröklési ügyekben külföldre kellett utaznia rokonaihoz. Lelkére kötötte a rabbinak, vigyázzon a sameszára, nehogy elcsábítsa az egy szem lányukat. A rabbi nappal nem is mozdult a samesza mellől, éjszakára pedig még kezéhez is zsinegelte a samesz derekát.
Majd két hónap múlva jött haza Sára asszony, s a lány bevallotta neki, hogy terhes a samesztől. Sára asszony nyomban kérdőre vonta a férjét, hogy eshetett teherbe a lányuk. A rabbi meggyőzően elmondta az őrzést, a gúzsba kötést, s megesküdött, hogy a samesz egyszer se hagyta el a fekhelyét. És a lányunk? - kérdezte az asszony. Jaaa! Hacsak úgy nem – mormogta savanyúan a rabbi, majd hirtelen elmosolyodott és sietve lejegyezte fizikusi jegyzetébe: Gúzsba vagyunk kötve, de a Természet megsegít minket. Ezzel kezdte beszédét a fizikai Nobel-díj átvételekor.
Írom a blogomban, hogy rendszeremből, stílusomból következően nem számíthatok jelentős látogatottságra, reagálásra még kevésbé, (tapasztalva a Fáradt Gőzbeli helyzetet - gondoltam). Amikor magamnak szegeztem a kérdést, mire fel akkor a blogos közzététel, végre teljes mélységében megértettem egy régi viccet:
A házaspár távol a világ zajától nyaral egy hegyvidéki házikóban. A férj meztelenül tölti az időt, mígnem rászól a felesége, hogy valamit vegyen magára.
Minek, mondja a férj, hiszen nem jár erre senki.
No de most meg miért kötsz nyakkendőt? – kérdi csodálkozva az asszony.
Hátha mégis erre jön valaki… – oktatja a férje.
Azaz: a nyilvánosság elvi esélye is fegyelmezi valamennyire csapongó töprengésemet, s felhasználhatom a Fáradt Gőzben érlelődött érveimet. Ráadásul még egy értő hozzászólója is lett fura gondolataimnak.

@hirnok: Szellemes válaszod után be kell látnom, hogy mindig kéznél és élesen kell tartanunk azt a bizonyos borotvát. Írod, hogy felesleges bonyodalmakat látsz a többesedésben. Ugyanakkor rendszered alapján minden egyes időkvantummal többesedik a létezés, amely Virág elvtárs szavaival úgy fokozódik, mint a nemzetközi helyzet. Még szerencse, hogy az Összes információ, oldalán a Memóriummal teljesen tisztában van a helyzettel. Azt is mondhatnám, hogy ők irányítják a káoszt. Ami a modern fizika elmaradt ideológiai kataklizmáját illeti, amíg a fizikusok az IDŐ langyos mocsarában dagonyáznak, nem is várható változás. Az általad használatos időkvantum megmérhetőségéhez át kellene lépni a Heisenbergi határt, ami a langyos-vízből való komoly kihívást jelent a matematikusok és fizikusok számára. Ezért elérkezett már az Őrült ötletek megvalósításának kora. Ötletgazda akad bőven, csak a producerekből és a finanszírozókból van hiány.
Dante megírta, hogy pokoljárás nélkül nincs menybemenetel. A Buddhisták kihagynák mindkettőt a semmi kedvéért. Az általad makulátlanul tisztességesnek tartott hölgy kegyit ostromlóknak meg azt üzenem, hogy „az asszony ingatag, úgy hajlik, mint a nád….”

@csimbe: A 2011.03.15. 22:36:30 dátumú válaszoddal – az ingatagság kivételével - egyetértek. Várom, hogy Összin adjon felhatalmazást a párbajra.
Addig csak piszkálódom…A 2011.03.14. 14:06:08 dátumú válaszod szerint azt írtam, hogy „az Összes információ birodalma exponenciálisan növekszik, a fizikumi lehetőségek viszont ledolgozhatatlan hátrányban maradnak az időkvantumok késleltető hatása miatt.”
Amit írtam: „Ráadásul minden időkvantum minden jele szaporítja az élőlények cselekvési szabadságával is alakított jövő lehetséges variációinak számát, amik természetesen azonnal az Összes Információ birodalmába kerülnek, a Lehetőségnek viszont ezeket időigényesen tanulnia kell, a megszerzett tudás pedig befolyásolja a lehetséges tettek közötti választását.”
Nekem ebből nem következik sem a következtetésed, sem a más értelemközpontok szükségessége. A jövő lehetséges variációi eleve az Összes Információban vannak, mert csak így lehet valóban Összes. Az időkvantumonkénti egyetlen jel miatti variáció-változások száma nyilván különböző, s valószínűleg már az is merész feltételezés lenne, hogy, hogy mindegyik szükségképpen azonos mértékű változást idéz elő. Nem érdemes ezen picikézni, amikor már ezért se lehet exponenciális a növekedés, mert a jövővariánsok közül egy a mindenkori jelen valóságává válik, a többi pedig megy az Összes Információ saját, külön bejáratú emlékezetébe, mert nem lett a Fizikum része.
Erre a fogyásra felvetésed előtt nem gondoltam, mint ahogy arra sem, hogy lehet-e és milyen hatása a Fizikumra az Összes Információ Vákuummal elkülönült világában összegyűlő tiszta információknak. Tudva, hogy a semmi ott se létezik.
A most kiegészített folyamattal azt akartam kifejezni, hogy a jövőnek az Összes Információval azonos ismeretéhez is mindig csak közelíteni tudunk, tehát mindig hátrányban leszünk éppen a létbeli helyünk és dolgunk, az örök fizikumi tevékenységünk miatt. Ez nem zárja ki a mindenkori jelenünk majdani kiegyensúlyozottságát. A leírt ciklusból nekem következett a végtelenség: megtanuljuk az éppen lehetséges variációkat, a megszerzett tudás birtokában szabadon döntünk és cselekszünk, ezek megint változtatnak a variációkon, és így tovább (az előbb feltalált csökkenésekkel) a végtelenségig. Igaz, ha matek közeli dologról van szó, nálam minden tévedés lehetséges…
A blogomon lévő szöveget úgy említed, hogy „… az ismert világunk léte tudatunktól függ.” Ez így félreérthetőbb, mint az eredeti: „Végső soron tehát tudatunktól függ a létünk”. A szövegkörnyezetben a földi fehérjevilág, azaz a földi élet sorsáról írtam a blogon, nem az egész létről, s nekem abban a környezetben elégnek tűnt a birtokos rag az egész léttől, az ismert világunktól való megkülönböztetéshez. Lehet, azért mert nyilván csábított a hétköznapi marxizmusból ismert „a lét határozza meg a tudatot” szikár kijelentés tömör megfordítása. A motiváló mondatban lévő léten se az egész létet értették az illetékesek, hanem a konkrét életkörülményeket. Jobbnak láttam a magyarázkodást, nehogy felmerüljön a gyanú, hogy el tudjuk venni az Összes Információ kedvét a létezéstől és bánatában „megteremti” majd maga helyett a semmit.

Az Univerzum szerintem azért olyan hatalmas, mert örök fizikumi élethez természetesen örök megismerni- és tennivaló dukál a Fizikumban. A természeti törvények hihetetlen megokosodásunktól se változnak.

@hirnok: Nem állt szándékomban kiforgatni a szavaidat. Nyilván a téves értelmezés következménye a sajátos következtetés.

„A jövő lehetséges variációi eleve az Összes Információban vannak, mert csak így lehet valóban Összes. „
Ha a jövő lehetséges variációi eleve az Összes Információban vannak, akkor mitől növekszik folyamatosan az Összes Információ?

„A leírt ciklusból nekem következett a végtelenség: megtanuljuk az éppen lehetséges variációkat, a megszerzett tudás birtokában szabadon döntünk és cselekszünk, ezek megint változtatnak a variációkon, és így tovább (az előbb feltalált csökkenésekkel) a végtelenségig.”
Ez úgy tűnik számomra, mint a reinkarnációs létforgatag, amelyből csak a megvilágosodás (az összes információ megismerése) révén lehet megszabadulni.

„A természeti törvények hihetetlen megokosodásunktól se változnak.”
Az idézett mondat számomra azt jelenti, hogy sosem lehetünk olyan okosak, hogy megváltoztathassuk a természeti törvényeket. Ez pedig magával von egyfajta determináltságot, amit a szabad akaratú értelem soha nem változtathat meg. Ezért az értelem számára legoptimálisabb lehetőség, a természeti törvények feltétel nélküli maradéktalan betartása. Ami viszont, analógiába hozható a vallások feltétel nélküli hitével.

Tudom, hogy csak félreértésekről van szó s okot is adtam rájuk. Tanulok belőlük, javítgatom magamat.

Kérdezed: Ha a jövő lehetséges variációi eleve az Összes Információban vannak, akkor mitől növekszik folyamatosan az Összes Információ?
A lehetőségek közül azt trendet látom valószínűbbnek, hogy jövővariációk száma időkvantumonként növekszik, mert minél bonyolultabb, ütősebb gondolati vagy fizikai rendszer része az új kvantumban lévő hatás, annál több a hozzá fűződő jövővariáció. Mi pedig egyre cifrább dolgokat művelünk, ezért mindig több (de nem exponenciálisan) az új variáció, mint a Memóriumba kerülő régi.
A földi élet egyre bonyolultabb szellemi és fizikai tevékenysége hizlalja az Összes Információ jövővariációinak számát és a fizikumi Memóriumot is. (Az Összes Információ raktáros módjára selejtezheti a meghaladott jövővariációkat a Memóriumba, ahonnan viszont semmi sem veszhet el.)

Ha a gyorsuló tágulást a sötét valamik okozzák és azok Memóriummal azonosak, akkor a Memórium egy idő óta úgy növekedett, hogy az Univerzum tágulás lassulása megállt, majd folyamatos gyorsulás következett. Az időkvantumonként a Memóriumban kerülő energiakvantumok mértéke aligha változik, az egyes fizikai állandók változásáról szóló hírek sem erre utalnak. Ilyen változást valószínűleg már ma is észrevennénk. Amit nem vennénk észre, az az időkvantum változása. A világ továbbra is 3D-ben Herz-elődne velünk együtt, azonos felbontásban, a Herz mérték fokozatos változása az élőlényeknek, köztük a mindig kontinuum idővel számoló matekosoknak és fizikusoknak sem tűnne fel. (Most döbbenek rá, miért nem szerettem anno a matekot meg a fizikát…:D) Maradt tehát az időkvantum olyan rövidülése, ami nemcsak az egyenletes, hanem a gyorsuló táguláshoz is elegendő energia Memóriumba jutását lehetővé teszi, más értelemközpontok nélkül is. (A meghaladott jövővariációknak nincs energiatartalmuk, mert a Memóriumba kerülésük előtt sose jöttek át a Fizikumba. Nekik fagyott állapot jutott. Ők lehetnek a Memórium sötét „anyaga”, gravitációs hatás nélkül. Erről jut eszembe: a Memóriumból kell-e majd az nekünk, hogy „Mi lett volna, ha…?” Esetleg ez lesz a realista művészet csemegéje a sci-fi és a futurisztikus horror helyett? Végtelen szövevény…)

Reinkarnációs forgatag, amiből csak a megvilágosodás (az összes információ megismerése) révén lehet megszabadulni? Blogom kezdő részében írtam: még nincs új Nap alatt, ezért csak a már ismert elemek átrendezésével, újraértelmezésével kísérletezhetek. Lehet, hogy minden eddigi fantáziálásra hasonlítok többé-kevésbé. Nagyon sok, nálam jóval okosabb ember élt, csak nem tudhattak az elkülönítve összekötő, szuverén Vákuumról és nem okozott nekik gondot, hogy nem volt az idő fogalmának fizikai folyamatként megfogalmazott definíciója. A mostani zsenik pedig a sok fától nem látják az időerdőt. Van ilyen. Nem erényem, hanem kényszerű állapotom, hogy engem nem zavarnak a fizikai, matematikai részletek, s merek írni-hinni hetet-havat, ha már töprengő típus vagyok.

A természeti törvények állandósága nem determináltság, hanem felismert szükségszerűség, ami Kant szerint maga megvalósult szabadság. Igaza van.

Természetesen az én töprengésem eredménye is hit: tudományhit. Lehet, csak idő kérdése az alapvető tételeim fizikai – kísérleti – bizonyítása. Ha nincs hiteles kísérleti bizonyítás, nem kell vakon hinni feltételezésemet. Hol van itt analógia a vallások feltétlen hitével? Posztuláltam néhány meredekséget, abbéli elégedetlenségemben, hogy nincs időfogalmunk. Kiötlöttem Hegel megfejelésével az időfogalomra egy fizikai folyamatot, a végtelenül kicsi rész önkölcsönhatását. Egy folyamat leírása szükséges és elégséges a definícióhoz a fizikában. Magára vessen, aki már most hisz nekem, bár csak a kételkedés és az érvelés kiegészítése az igazán inspiráló.

@hirnok: Azért a növekedéssel kapcsolatban újabb kérdések is felmerültek bennem. Nevezetesen az, hogy az időkvantumok növekedése, a (Herz-elődés folyamata) egy adott mennyiségű, vagyis az Összes Információ jelenkénti (hatáskvantumonkénti) lineáris és/vagy ciklikus át-számolásának eredménye? Vagy másképpen az Összes Információnak, mint kontinuumnak a jelenkénti kvantálása, feldarabolása?

„Az időkvantumonként a Memóriumban kerülő energiakvantumok mértéke aligha változik, az egyes fizikai állandók változásáról szóló hírek sem erre utalnak. Ilyen változást valószínűleg már ma is észrevennénk.”

Az időkvantumok változásának lehetőségét is figyelembe véve, a fizikai állandók „állandóságának” megállapításához mekkora minimális időtartamra van szükség?

„Maradt tehát az időkvantum olyan rövidülése, ami nemcsak az egyenletes, hanem a gyorsuló táguláshoz is elegendő energia Memóriumba jutását lehetővé teszi, más értelemközpontok nélkül is”.

Ha az energiakvantumok változatlansága, az anyag/energia megmaradásának törvénye az időkvantumok megmaradására nem érvényes, akkor az időkvantumok megrövidülése nem vonja magával a térkvantumok, vagyis a mérhető távolságok megrövidülését is? Az Univerzum gyorsuló tágulásának, a sötét energia tágító hatásának a feltételezése, viszont nem enged erre következtetni.

„A természeti törvények állandósága nem determináltság, hanem felismert szükségszerűség, ami Kant szerint maga megvalósult szabadság. Igaza van.”

A növekvő energiaszükségletünk kikényszeríti belőlünk a szabad-energia felhasználhatóságának megismerését, annak a természeti törvénynek az alkalmazását, amely egyben a legnagyobb mértékű önkorlátozásra kényszerít bennünket. Már ami az antitudás gyakorlati alkalmazását illeti. A szabadságnak nagy ára van, amit nem adnak hit-elbe.

Az időkvantumok növekedése alighanem elírás, mert eddig csak rövidülésükről volt szó, s a lüktetés, azaz a Herz-elődés lényege pedig független az időkvantum tartamától (ha az nem nulla). Vagy van lüktetés vagy nincs. A mai fizika szerint nincs, de az az ő baja.

A több verziójú kérdésedet igyekszem jól érteni: az Összes Információ bármilyen módszerű jelenkénti kvantálására, feldarabolására vonatkoztatom.
Előre bocsájtom, hogy a rendszeremben a Létnégyességből csak a Memóriumra írtam kifejezetten kontinuum jelzőt, de nála és az Összes Információra, valamint a Vákuumra vonatkozóan is hangsúlyoztam a belső rendszerük sajátos lehetőségeit az időből levezetett térrel, annak tulajdonságával kapcsolatban, szóltam a hálócsomók, így az Összes Információ szuverenitásáról is. Megemlítettem a szuverenitást mindegyikükre. Ideidézem magam, ne kelljen keresned:
„A mindig működő létnégyesség - az Összes Információ, a Vákuum, a Fizikum és a Memórium - végeredményben egységet alkot, így mindegyikük ideje együtt kvantált, annak ellenére, hogy a lüktetés csak Fizikumban, annak is csak a Memóriumon kívüli részében érvényesül. Az Egész és minden része szükségképpen alkalmazkodik az aktív Fizikum mindig meglévő tulajdonságaihoz. Ezért törvényszerűen közös a létnégyesség tere is, ami mindig, mindegyiküknek háromdimenziós akkor is, ha belső részrendszerükben dimenziók nélkül is működnek az informatív kapcsolatok.
A kvantált idő miatt az éppen aktuális fizikai jelenségek számára a tér is kvantált, Polónyi János szavaival élve diszkrét struktúrájú, granulátumos. Nem jelent időtlenséget, teretlenséget az, hogy az Összes Információ az élők, különösen az ember behatárolt cselekvési szabadságával is alakított jövő minden lehetséges változatának információit is mindig magában foglalja, a Memórium és a mindenkori jelen információ-tartalmával együtt.”

„Egyelőre ugyan nem fér hozzá (-az emberiség-) a Fizikumban kontinuumként elkülönülő Memóriumba elmentett információkhoz, de a fizikumi információk mennyiségének növekedését a fekete lyukak eseményhorizontjai sem akadályozzák, mert minden belső mozzanatuk is a Memóriumba kerül.”

„…csak a nullánál nagyobb időközt engedő időfogalmamtól, a Vákuumom és a Memóriumom szuverenitásától…”

Nem tértem még ki minden ördögi részletre, az alaptételeimre koncentráltam. A kérdésed kihozza belőlem a részleteket is.
A szuverenitás kb. úgy értettem, hogy belső rendszerükre nem hatnak a Fizikum tulajdonságai, így a lüktetés sem ér el belső rendszerükhöz, tehát nincs feltétlenül belső idejük, dimenziójuk. Kontinuumnak gondolhatóak. Ugyanakkor a rendszerben való működésük, azaz kapcsolataik során semmiképp sem hagyhatják figyelmen kívül a Fizikum örök tulajdonságait, így a lüktetés adta időt és az időtől granulálódott háromdimenziós teret sem. Csak most írom, hogy ennyiben a Fizikum is szuverén. A háló példámban egyébként minden csomónak van szuverenitása, csak a szuverenitás hatóköre különböző.
Természetesen nincsenek ismereteim az Összes Információ, a Vákuum és a Memórium belső szerkezetéről. Legfeljebb azt merem feltételezni, hogy mindegyikükben hat az információ alapvető tulajdonsága, a késztetés az értelmesedésre. Az, hogy őket is érintően tippelgetem a Fizikum működését, semmiképpen sem jelenti feldarabolásukat, csak elemzésük kísérletét. A diagnózis nem műtét, s az se szikézés, ha megpróbáljuk leírni, hogyan működik pl. egy ember szervezete és egy ember a társadalomban. Nem tudom részleteiben, hogy Létnégyesség említett összetevőinek igazából milyen a belső struktúrájuk, de feltételezem, hogy működnek.
Mit érhetek az olvasónál pl. az ilyen részletezéssel: A Memóriumban raktározott információkban az energia kivételével azok a tulajdonságok sincsenek benne, amiktől az információk egy része, az infóriumok, örökkön-örökké tartó ciklusokban végtelenül kicsi anyaggá válnak s Fizikummá szerveződnek, majd visszaváltanak a Vákuumba, ahonnan energiájuk – bele értve az energiává konvertálódott tömegüket is - az őket ért hatás energiájával együtt információ formájában a Memóriumba kerül. Új ellátmányt kapva tömegből és energiából, ismét a Fizikum végtelenül kis részeivé válnak valamelyiküket ért első, egyetlen hatásig – mindez ismételve a végtelenségig. Bennük van viszont az emlékezet és az értelmesedésre való késztetés, ami az evolúciónak is alapja.
Vákuumi érdekesség:
Részecsketömeg-csökkenés MAGYAR megfigyelése a RHIC gyorsítónál
mta.hu/tudomany_hirei/reszecsketomeg-csokkenes-megfigyelese-a-rhic-gyorsitonal-a-megsertett-szimmetria-

Arra a kérdésedre, hogy az időkvantumok változásának lehetőségét is figyelembe véve, a fizikai állandók „állandóságának” megállapításához mekkora minimális időtartamra van szükség, nem tudok érdemi választ adni.
A forrásaim se segítenek
index.hu/tudomany/alfa
www.sg.hu/cikkek/76955/megsem_allando_a_finomszerkezeti_allando

A térrel kapcsolatos kérdésed tágulásra vonatkozó része térkontinuum-alapúnak tűnik. A tágulás az én írásom előtt is volt, nem tudok a mérhető távolságok növekedéséről. Lehet azért, mert a tér is kvantált, azaz, ahogy Polónyi János írja, granulátumos. Félve teszem hozzá, hogy akkor a tágulás csak a granulátumok szaporodását jelenti… Azt hirtelenjében nem tudom biztosan megítélni, hogy az időkvantumok rövidülésének és a tér-granulátumok méretcsökkenésének együttes hatása milyen következményekkel jár a mérhető távolságokra, de arra gyanakszom, hogy a gyorsabb idő miatt több tér-granulátum produkálódik a makroszintű igények szempontjából.

Az utolsó bekezdésedre: Igen, megmaradásuknak nagy ára van, de így is kitűnő az ár-érték arány.

@hirnok: Köszönöm szépen segítőkész válaszaidat. Be kell látnom, hogy elmém számára nagyon nehéz terepen nyitottál új ösvényt. Bármennyire is erőlködöm, nem érhetek a nyomodba. Úgy hiszem egy kiadós kerti munkával kipihenem szellemi fáradtságomat, majd írásod többszöri elolvasása után újból a nyomdokaiba eredek.

@csimbe: Jó munkát! Köszönöm, hogy megdolgoztattál. Sajnos, nem tudom viszonozni a prohardverre vitt témádnál sem. Nekem az van arabusul.

Az UFOnauták+történelem témával Erich von Däniken foglalkozott kimerítően . Az UFOnauták+vallás témával mek.oszk.hu/04100/04179/04179pdf.zip : kuliszák I. , mek.oszk.hu/04100/04180/04180pdf.zip : kuliszák II. , eKönyv fooglalkozik . El kell olvasnotok legalább felületesen !

www.erdosattilask01.sokoldal.hu

Erdös Attila .sk