A szingularitás egy folytonos, integrálható vonalon található kiterjedés nélküli, matematikailag kitalált pont, amelyben (a végtelenségben) elvesznek a fizikailag értelmezhető mennyiségek. Az elméletileg megmérhető fizikai mennyiségeket nevezzük adagoknak, kvantumoknak. Azonban az adagoknak is van egy fizikailag általunk megmérhető korlátja, határa. Így megint a logikailag megalapozott feltevésekre vagyunk utalva. Így születik meg a kiterjedtséggel, fizikai tulajdonsággal rendelkező PONT. Minek nevezhetnénk ezt a pontot? Véleményem szerint, téridő kvantumnak. Mivel egy parányi energiaadagnak a mozgás, a kiterjedés, majd zsugorodás általi megnyilvánulása egy véges időtartam alatt. Mivel a létező valóságot a dualitás, a kettősség jellemzi, a kontinuum és a diszkrét egyszerre jelen van. Egyfelől a végtelen kontinuum potencia, a mozdulatlan mozgató erő, másfelől a végtelen számú diszkrét téridő-kvantumok, a mozgatottak, vagyis a létezésben megnyilvánultak. Ez utóbbiakat elválasztó felületként foglalja magába a kontinuum. Ez a dinamikus alaprezgésben lévő struktúra a kontinuum és a diszkrét permanens szimmetriasérülésének állapotában leledzik. Nevezhetnénk az anyagtalan vákuumnak, a kvázi folytonos térnek, a skalár Higgs mezőnek, a minden részhalmazt magába fogadó „szuperhalmaznak”, az anyagi valóság létalapjának.
38 Rocky A fizika kalandja:
„Higgs elmélete a tömeg születését szimmetriatörésre vezeti vissza. Kiindulópontja az anyag és tömegmentes tér, melynek totális a szimmetriája. Ez alatt azt értjük, hogy minden pozíció és minden irány egyenértékű, továbbá ekvivalensnek tekinthető a két királis térgeometria is, vagyis fizikailag nem különböztetjük meg a jobb és balsodrású rendszereket.
Higgs hipotézise a totálszimmetrikus üres teret metastabilisnak tekinti, vagyis a tér megindul valami felé, olyan állapotba, amely már megtöri ezt a szimmetriát. Ezt nevezzük Higgs mezőnek, amely megalkotja a tömeggel rendelkező ősi részecskét, az un. Higgs bozont, amelynek bomlása hozza létre a természetben megfigyelhető elemi részecskék világát saját tömegének átörökítésével.”
„A Higgs bozon óriási tömeggel rendelkezik, amely az LHC kísérletek szerint 125 GeV/c2, nincs viszont sem spinje, sem töltése. Az energiamegmaradás szempontjából úgy tekintjük a folyamatot, hogy a szimmetriatörés miatt a tér potenciális energiája csökken ̶ 125 GeV értékkel, és ezt ellensúlyozza a képződő részecske.
A Higgs mező koncepciójához a kvantumtér elmélet vezetett el, amely értelmezi a gyenge kölcsönhatás bozonjait, a W+, W- és Z bozonokat. A relativitáselmélet egyik alaptétele, hogy minden kölcsönhatás sebességét a c fénysebesség határozza meg, és ez vonatkozik a gyenge kölcsönhatás bozonjaira is. A fénysebességű mozgás csak nulla tömegű objektumoknak kiváltsága, az említett bozonok viszont jelentős tömeggel rendelkeznek.(Megjegyzés: a részecske fizika Standard Modelljében a nulla tömeg egy szimmetria elvből, amit mérték invarianciának neveznek, következik.) Honnan származik akkor ez a tömeg, vetették fel a kérdést a részecske fizikusok? Erre született meg az a magyarázat, hogy létezik egy ősi részecske melynek bomlása adja át tömegét a megfigyelt részecskéknek. Szemléletes, bár nem precíz, magyarázat szerint a tömeg a szimmetriatörés által képződő Higgs mezőben való mozgás fékező hatását írja le.”
„Az emergencia egyik formája azt jelenti, hogy ugyanannak a valóságnak két különböző közelítő modellje algebrai ekvivalens átalakításokkal nem vihető át egymásba.”
„Az emergencia fogalma eredendően azt a fejlődési folyamatot ragadja meg, ahogy elkülönülő részletekből olyan átfogó egészek jönnek létre, amelyek minőségi értelemben különböznek az alkotó részleteiktől. A folyamatra a legjobb példa természetesen maga a biológiai evolúció, az emergencia fogalma azonban az összes ilyen jellegű folyamatot magába akarja foglalni, kezdve az anyag létrejöttétől az élet megszületésén át az elme kialakulásáig”
