Az evolúció, mint létszerveződési folyamat, „munkája” során az anyagot használja fel az információk belekódolásával. Ennek a kódolási folyamatnak, vannak fejlődő, stagnáló és hanyatló stádiumai. Az ember megjelenése, egy kiugróan gyors, mutációs folyamat eredménye. Azonban az emberi génállomány fejlődése jelenleg egy lassú, stagnáló állapotban van. Az emberi beavatkozás a természetes folyamatokba, már a növények termesztése és az állatok szelekciós tenyésztése során elkezdődött. Azonban a géntechnológia, vagy génsebészet, a genetikai kód tudatos átírása, még csak évtizedes múltra tekint vissza. A további fejlődésnek, inkább erkölcsi, mint anyagi akadálya van. Az emberiséget eddig is megosztó vallási, kulturális, erkölcsi és anyagi különbségeket, genetikai módosítással tetézni, óriási felelősséggel jár, aminek súlyát kevés tudós vállalja. Különös tekintettel, Dr. Mengele munkásságára.
Az őssejt kutatás, azonban erős lendületet vett, különösen a rákgyógyítás vonatkozásában. Annyit már ismer a tudomány, hogy az őssejtek maguktól alakulnak a fajnak megfelelő szervek és szervezetek specifikus sejt állományává. Azt is megismerték, hogy vannak elöregedő és elburjánzó, vagyis fiatalon maradó sejttípusok. Az előbbiek programjában szerepel a halál. Az utóbbiak, azonban csak a gazdatest felfalása után halnak éhen. A halhatatlanság nem szerepel semmilyen genetikai kód programjában. Ennek felül írása, már emberfeletti feladatnak számít. Az, hogy az ÉLET megjelent a Földön, az az őssejteknek köszönhető, mivel ezek a szaporodás aktusaival úgymond, halhatatlanságot, vagy hosszú távú fennmaradást biztosítanak az élőlények számára.
Ismereteink szerint, van három alaptípusa a sejteknek, melyek a „halhatatlan” őssejt, az öregen elhaló sejt, és a fiatalon elhaló „rák”sejt. Ezek kombinációi megtalálhatók minden élőlényben, csak az arányuk patologikus felbomlása, végzetes következménnyel jár. Ennek okait kutatják azok, akik nem vallási indítatásból hisznek a halhatatlanságban.
Egy kis elkalandozás a fantázia világába. Mint fentebb említem, az ember megjelenése, egy kiugróan gyors, mutációs folyamat eredménye. Elődeink, már a legkorábbi feljegyzésekben említést tesznek kimérákról, kentaurokról, majd megjelennek a vérfarkasok és a vámpírok. Mi van akkor, ha elfogadjuk ezek létezését azzal a kitétellel, hogy egy felsőbb hatalom, beavatkozása kitörölte őket a genetikai kódok programjaiból? Mivel az ember létrejöttének idején, olyan felgyorsult állapotban volt az evolúció, a sorozatos mutáció, hogy a földön élő lények között, spontán alakultak ki hibridek és kimérák. Így lenne logikai alapja annak is, hogy 900 évig élt Noé, a görög mondák nem légből kapottak, a vérfarkas és vámpír legendáknak van némi valós előzménye. Ebbe a genetikai káoszba beavatkozó felsőbb hatalmon érthetünk egy földönkívüli magasan fejlett civilizációt, de akár az Istent. A reguláció szükséges volt az emberi faj fennmaradása érdekében, azonban ennek is egyszer elévül a hatása. Erre utal a halandóság kitörölhetetlen bekódolása.
