Egy kiegészítő, az emberi cselekedet szabadságához.
Az élet értelme az, hogy élni akar. Az élőkben kialakult élni akarás, az egysejtűektől az emberekig genetikailag kódolva van. Úgy, ahogy a természetes halál is. Azok az élő szervezetek, amik nem rendelkeznek öntudattal, (én képpel) kvázi tudattalanul, vagyis ösztönösen cselekednek. Ahol az ösztön, a genetikailag kódolt élni akarás. Az énképpel rendelkezők, az ösztönös késztetés mellett, már tudatosan is cselekednek a saját céljaik, érdekeik, vagy társaik érdeke alapján. Vagyis jövőképük is van. A cselevés szabadságát, a már determinált ösztönön túlmutató célok, vágyak, az akarat határozza meg. Csak olyant akarhatunk, aminek az elérése szellemi és fizikai értelemben vett cselekvéssel elérhető. Tulajdonképpen az akarat szabadsága korlátozva van rajtunk kívülálló okok miatt. Ezt a meglévő szabadságot még önmagunknak is korlátozni kell ahhoz, hogy társadalmi közösségben élhessünk, amire feltétlen szükségünk van, a túlélés érdekében. Ezt az egyének általi önkorlátozást kell a teljes emberi közösség szintjére kiterjeszteni ahhoz, hogy melyik cselekedet jogos, és melyik a tilos, vagy tabu. Ehhez teszek egy javaslatot az alábbiakban.
Emánuel Kant
„Ez a feltétlen parancs, a kategorikus imperatívusz: „Cselekedj úgy, hogy magatartásod szabály lehessen mindenki számára”. Az erkölcs alapja nem lehet a tapasztalat, a természetes hajlam, az érdek vagy a jog, ezekből nem vezethető le általános érvényű parancs.”
Azonban az emberiség erre törekszik, ami óta közösségeket alkot. Az egyetemes emberi jogok és kötelességek dekrétumának létrehozása azonban csak szilárd erkölcsi alapra épülhet.
Elképzelésem szerint, lenne egy módszer, amivel egy követhető viselkedési norma, egy erkölcsi etalon készíthető.
M i emberek, a főemlősök közé tartozunk, és csak 3%-ban különbözünk a genetikai állományunkban a csimpánzoktól. Jelenleg 8milliárd ember él a Földön, ellenben a csimpánzok jóval kevesebben vannak. A csimpánzok egyedenkénti genetikai sokféleségét csak megbecsülni tudnám, de az embereké nyilvánvalóan több. Ebből a megállapításból indulnák ki, hogy az ember genetikai sokfélesége, a csimpánzokénál jóval szélesebb spektrumot ölel föl.
Az embereket genetikai adottságai, a széles spektrum alapján, egy Gausz görbe segítségével a szélsőértékek és az átlagos szint szerint lehet vizsgálni. Az adottságokból az értelmi képességet, a fizikai megjelenési formát (külalak), és a várható élettartamot választom a vizsgálat alapjául.
A szellemi, értelmi képesség alsó határ értéke a súlyosan korlátolt, vagy halmozottan hátrányos helyzetűek. A felső határérteket, a zsenik képviselik. Az átlagos képességű ember, a Gausz görbe tetején „csücsül”.
A fizikai megjelenés alsó értéke a torzszülött, testhibás, míg a felső értéke az éppen aktuális „idol”. Az átlagos testalkatú ember kiválasztása a 8 milliárdból nehéz, de már a számítógépes statisztika megoldja.
A várható élettartam alsó határa legyen a 18. év, mivel érdemi választ várunk az ezt megélő vizsgálati alanytól. A felső érték legyen a tapasztalatból várható 120 év, mivel ezektől is kell értékelhető minta. Az átlagos életkort itt is a statisztika adja meg számunkra.
Amennyiben a szélső értékeket képviselők érdemi válaszait kivesszük a vizsgálandók közül, és csak az átlagosak válaszaiból veszünk ki egy 40%-os mintát, akkor már az egész emberiséget reprezentálhatjuk a kb. 3,5 milliárd ember válaszainak összesítése alapján.
A kísérleti alanyoknak feltett kérdések: 1, melyek a jó és a rossz kritériumai? 2, melyek az igaz és a hamis kritériumai? 3, az érdek alapú döntést, vagy az érzelmi alapú döntést helyezik előtérbe?
Ezek a válaszok megadnák azt az etalont, a normát, amit erkölcsi alapnak választhatunk. Az istenben való hitet azért hagynám ki a kérdések közül, mert az már elfogulttá, előítéletessé tenné az alanyt.
Az így kialakított normát figyelembe véve lehetne a jogot és vele a kötelességet egy mérlegre tenni, amivel az emberi cselekedetek „igazsága” megítélhető. Az igazság nem szereti, ha címkéket aggatnak rá. Vagy az, ami. Vagy nem.
Ez a vizsgálati módszer, egy javaslat, ami a mai számítógépes technológia mellet, záros határidővel elvégezhető.
